Ez a fajta sütemény igazi kihívást jelentett. Bevallom, hogy többször is nekiugrottam, és talán a 4. próbálkozásra sikerült olyat létrehoznom, hogy azt már érdemes volt lefényképezni.

  Macaron

Hozzávalók:

• 90 g tojásfehérje (3 közepes tojás fehérje)
• 25 g kristálycukor
• 200 g porcukor
• 110 g hántolt mandula

Töltelék:

• 100 g jó minőségű étcsokoládé
• 0,5 dl tejszín
• tojáslikőr

A tojásfehérjéket szobahőmérsékleten tartom 1 napig. A mandulát nagyon finomra őrölöm a porcukorral, majd átszitálom.

A tojásfehérjét félig felverem, majd hozzáadom a kristálycukrot és azzal kemény habbá verem. Fakanállal (én általában egy kézi habverővel), óvatosan, a széléről a közepe felé  forgatva belekeverem a mandulás cukrot. Én egy kimondottan macaron készítésére szolgáló szilikonos formára nyomtam a masszát, de amúgy sütőpapírra kell egyforma kis halmokat nyomni. Ha kis csúcsok maradnak a közepén, azt nedves ujjal le kell nyomni, hogy egyenletes legyen a teteje. A tepsit a pulthoz ütöm, hogy ha van benne nagyobb buborék, az kijöjjön, mert csak akkor lesz egyenletesen sima a teteje. Szobahőmérsékleten 45 percig állni hagyom. Ha már megszáradt a teteje, 160 °C-os sütőben kb. 8 percig sütöm, de ez sütőnként változhat. (A kíváncsiság miatt ezt az időt úgyis a sütő előtt guggolva tölti az ember, ha még nem gyakorlott macaronsütő az illető.) Ezután kicsit kinyitom a sütő ajtaját és visszaveszem a hőmérsékletet 130 °-ra, hogy inkább száradjon még kb. 5 percig, és ne barnuljon.
Kihűlés után szedem le a sütőpapírról vagy a szilikonlapról.
A várakozás/pihentetés közben elkészítem a tölteléket. A tejszínt felmelegítem, beletördelem a csokoládét. Ha felolvadt, tojáslikőrt is keverek hozzá (ez az egyik kedvencem, ezt bonbontöltésre is szoktam használni, bár abba több tojáslikőrt teszek, mert nem baj, ha kicsit folyósabb). Hűtőben jól lehűtöm, majd egy habverővel kicsit átkeverem. Ezzel a krémmel ragasztom össze a macaronokat.

Megjegyzés: 2 próbálkozás után általában feladom, ha valami nem sikerül, ami szerencsére nagyon ritkán fordul elő, de Gesztenye leírása újra kedvet adott a kipróbálásra, és elég jól sikerült. Tapasztalatom szerint minden azon múlik, hogy sikerül-e eltalálni az állagát. Hogy ne maradjon túl habos, de ne is legyen túl folyós, és ez a legnehezebb. Aki kedvet kap hozzá, olvassa el Gesztenyénél a részletesebb leírást is!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.