|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.06. 23:07 - |
| Receptekről, főzésről, sütésről... |
[46-27] [26-7] [6-1]
Timie!
Mivel tényleg nem vagyok egy gyakorlott "rétesnyújtó", így nem biztos, hogy az én tanácsom a legjobb. Azt soha nem figyeltem meg, illetve nem írtam le, hogy a nagymamám hogyan állította össze a tésztát, csak arra emlékszem, hogy néha panaszkodott arra, hogy "újabban" (ez a 80-as évek elején volt) nem minden lisztből lehet jó rétestésztát készíteni. Nem mindig volt egyenletes a minősége, néha kevesebb volt benne a sikér (fehérje, ami kapható a bioboltokban és a liszthez adva a házilag sütött kenyér is szebb lesz). Az biztos, hogy nem csak réteslisztből készítette (a neve ellenére), hanem sima lisztből, esetleg kevert hozzá valamennyi réteslisztet is. (Nem is értettem, hogy akkor miért rétesliszt a neve). Amikor én rétest sütöttem, már vagy 10 éve, akkor a Horváth Ilona szakácskönyvből vettem a receptet. Ő is azt javasolja, hogy ha nem elég a liszt sikértartalma (honnan lehet ezt megállapítani?), egy tojással növelhetjük a fehérjetartalmát.
Ezt a receptet írom le:
50 dkg lisztet egy tálba helyezzük, egy diónyi zsírral elmorzsoljuk (én zsírt nem nagyon használok, talán a vaj (nem margarin!) vagy az olaj is megteszi), közepébe mélyedést vájunk és 4-4 1/2 dl langyos, sós vízzel puha tésztát gyúrunk. (A legtöbb rétes receptben szerepel egy kanál ecet is.) Deszkára téve jól kidolgozzuk, hogy teljesen sima legyen. 15 percig gyúrjuk. (Van, aki csapkodja a tésztát a deszkához, mert ezzel a módszerrel jól tömörül a tészta.) Két cipóba osszuk, de sehol ne legyen rajta gyűrődés. Tetejét kenjük meg olvasztott zsírral (vagy olajjal) és melegített lábassal letakarva 15-20 percig pihentetjük.
A többire már nagyon jól emlékszem, hiszen sokszor láttam. Nagymamám a konyhaasztalt leterítette egy fehér abrosszal, meghintette liszttel, majd a tésztát egy nyújtófával kissé ellapította, majd a két öklével felemelte és (mint a pizza készítők) úgy nyújtotta a levegőben egy darabig. Az asztal közepére tette, utána körbe-körbe járva húzta egyre nagyobbra és vékonyabbra. Időnként levegőt libbentett alá, amitől hatalmas légbuborék keletkezett alatta, ezzel is vékonyítva a közepét. Addig nyújtotta, míg olyan vékony nem lett, hogy az alá tett újságot simán el lehetett olvasni. Végül körbejárt és a kézfejére tekerve leszakította az asztalról lelógó vastag széleket. Ezt újra jól összegyúrta és hosszas pihentetés után újra felhasználta.
Legtöbbször túrós, almás, cseresznyés, meggyes, tökös-mákos, tökös-túrós, grízes rétest sütött.
A kinyújtott réteslapot egy olajba mártogatott ecsettel (lúdtollal) megspriccelte, majd zsemlemorzsával megszórta, de csak módjával. A nedvesebb töltelékek alá még külön is szórt zsemlemorzsát. Volt, amikor egy csíkba, de volt, hogy szétszórta pl. a túrós tölteléket a cseresznyét vagy a meggyet a teljes felületen. Az abrosz segítségével feltekerte. Mivel nagy volt az asztal, ezért mindkét oldalról tekerte középre. Erre nagyon jól emlékszem, mert mondta is nekem, hogy nem szabad szorosan tekerni, hanem egy kicsit dobni kell rajta, hogy minél több levegő kerüljön alá. Látni is lehetett a légbuborékokat a rétegek között. Ettől lett olyan igazi könnyű, légies, leveles. A tepsit kikente olajjal, méretre vágta, olajjal megkente a tetejét és megsütötte.
A nagymamámnak a rétes készítése nem egy olyan feladat volt, amire különösebben készülnie kellett volna, nem ünnepre készítette, hanem sokszor egy tartalmas leves utánra, hétköznapra. Amikor én készítettem először, utólag is csodáltam ezért.(Jó volt nosztalgiázni.):)
Mindenképpen számolj majd be az eredményről!:)
Aliz |
Szia Azila! Végre volt egy kis időm, s regisztráltam.
|
Kedves Veronika!
Nekem van egy 20 éves Philips, aminek nagyobb edénye van. Ezt ritkán használom, de nagyon jó pl. a zsemlemorzsa készítéséhez, keksz daráláshoz, nagyobb mennyiségű petrezselyem aprítására (ősszel egyszerre veszek sokat és aprítás után zacskóban lefagyasztom), meg hús daráláshoz, stb. Fél éve vettem egy kisebbet a TV Shopból, ami nagyon erős, nagyon jól aprít, még a kristálycukorból is tökéletes porcukrot készít, de egy baja van, ami miatt nem ajánlom senkinek. A fedél és az edény széle között van egy kis rés, ezért aztán a nagyon porszerű anyagok kiszóródnak belőle és minden csupa cukor vagy kekszpor lesz, a résekből meg nehezen lehet tisztítani. Trükközni kell vele, pl. folpackot teszekrá, mielőtt a tetejét ráteszem.
 Ultimate chopper
A mixelőrudat talán még többet használom, mert lehet vele krémleveseket, mártásokat, krémtúrót, palacsintatésztát, meg még rengeteg ételt pépesíteni, keverni. Könnyű elmosni. Én a turmixitalokat is jobban szeretem ezzel készíteni, mert nem kell a turmixot szétszedni, egy nagyobb magasabb pohárban egy adagot pillanatok alatt el lehet készíteni.
Üdv. Aliz
|
Kedves Timi!
Nem tudom hogyan viselkedik a teflon, de szerintem bírja a hőmérséklet-különbséget. (Ha nem, jövök neked egy teflonos tortaformával.) Sütéshez csak az alját használhatod, mert az oldalát is be kell vastagon vonni habbal. A fagyasztáshoz megtöltheted a formát, aztán vedd le az oldalát, úgy borítsd be habbal. Úgy is el lehet készíteni esztétikusan, hogy a forma aljára sütőpapírt teszel, rá a piskótát és a fagyirétegeket. Be a fagyasztóba, aztán sütés előtt kinyitod, a fagyit a piskótával együtt leemeled a tortaforma alájáról és egy tepsire teszed. Előtte vágj ki egy nagyobb kerek lapot sütőpapírból és arra tedd a fagyit, vond be habbal, süsd meg, majd a tepsiről a papírral együtt húzd át az egészet egy nagy kerek tálra. Így biztos jó lesz.
Üdv.
Aliz |
Kedves Böbe!
Én a gulyáslevest legtöbbször sertéshúsból készítem, mert jobban szeretem, mint marhahúsból. Egy közepes fej hagymát apróra vágok, kevés olajon üvegesre párolom, lehúzom a tűzről és beleszórom a pirospaprikát, elkeverem és egy pici vizet öntök hozzá, hogy a paprika ne égjen meg. Visszateszem a tűzre, hozzáadom a kockára vágott húst, kb. 50 dkg-ot és pár percig minden oldalán megforgatom. Kevés vizet öntök hozzá, sózom, adok hozzá 1 zöldpaprikát, 1 paradicsomot, őrölt köményt és lefedve félig megfőzöm. Ekkor felöntöm bőven vízzel és 1-2 szál fehér és sárgarépát adok hozzá (de csak nagyobb darabokban). 2-3 szem krumplit kockára vágok és azt is beleteszem, és készre főzöm. Közben 1 tojásból liszttel és kevés sóval csipetkét készítek és az utolsó 5-6 percben a leveshez adom. Általában adok hozzá gulyáskrémet, Piros aranyat és ízlés szerint Erős pistát, hogy egy picit csípős legyen. Anyukám szokott tenni bele egy szál friss zellerzöldet is. |
| Receptekről, főzésről, sütésről... |
[46-27] [26-7] [6-1]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ultimate chopper