Amikor nyáron először meglátom a piacon a kovászolni való uborkát, mindig eszembe jut a nagymamám kapros uborkája. Nálunk nem volt szokás kovászos uborkát készíteni, talán azért sem szeretem, meg nekem az túl sós, túl fanyar, de ez a könnyű és finom uborka valahogy mindig gyerekkori emlékeket idéz. Uborkaszezonban mindig volt egy üveggel a tűzhely környékén. Mindig frissen készült és 2-3 nap alatt ehetővé érett.

  Kapros nyári uborka

Az uborkákat megmosom, levágom a szára felőli részt (az, ha túl érett, keserű lehet), a két vége felől hosszában felhasítom és egy nagyobb üvegbe, rakom. A közepébe kaprot teszek. Felöntöm vízzel, és ezt a vizet egy lábasba öntöm. (A mennyiség mérés miatt.) Felteszem a tűzre, ízesítem sóval, cukorral és ecettel. Ha valaki teljesen diétásra akarja készíteni, lehet folyékony édesítőt is használni. Mindenből annyit teszek hozzá, hogy jó sós, jó édes és jó savanyú legyen, vagyis intenzívebb legyen az íze, mintha csak egy átlagos ecetes salátaöntetet készítenénk! Én szeretem, ha egy kicsit édesebb. Ezt a levet forrón ráöntöm az uborkára. Egy kistányérral lefedem, és a tűzhely közelébe teszem. (Nem tudom, hogy ennek van-e valamilyen különleges oka, hiszen nyáron mindenhol meleg van, talán az emlékek miatt.) J Pár nap alatt már ehető is. Ha elkészült, a hűtőben tárolom. Nem érdemes sokat készíteni belőle, mert nagyon gyorsan elkészül az újabb adag, ha elfogy.