Már régebben feltettem ezt a receptet, de most a Dödölléhez újra elkészítettem és a képeket is kicseréltem. Megérdemli, hogy újra főoldalra kerüljön, mert nagyon egyszerű és finom.
Gyerekkoromban a rántott hús, a pörkölt és a töltött hús mellett ez volt az egyik legkedvesebb húsételem sertésből. Akkor még nem volt ennyi féle szakácskönyv, ezerszámra recept a neten, még csak nem is hallottunk az édes-savanyú csirkéről, a gyrosról de még csak a hamburgerről sem. Jóval egyszerűbb alapanyagokból, adalékok és ízfokozók nélkül is nagyon finomakat főzött a nagymamám és ez volt az egyik legegyszerűbb húsétel. Finom volt krumpli és rizs mellé, de főzelékre feltétnek is. Kevesebb húsból is kiadósabb.
Natúrszelet
A sertéshús szeleteket kiklopfolom, sózom és borsozom. Egy edényben olajt hevítek, és amikor jó forró, a lisztbe mártott hússzeletek mindkét oldalát megsütöm, de csak annyira, hogy ne süljön át teljesen a hús. Ha többet készítek, visszarakom a már megpirított szeleteket, egy egész kevés pirospaprikát szórok rá, de csak annyit, hogy a színén alig látszódjon. Nem baj, ha kicsit lesül az edény aljára (azért ne égjen meg!,) mert a víz felszedi, és finom ízt kap a szaft tőle. A vizet többször is pótolni kell. Fedő alatt párolom puhára, de többször is megforgatom, megkeverem az alját mert hajlamos a leégésre, ha elfogy alóla a folyadék. Mivel kevés benne a fűszer, így nem nyomja el a hús ízét. Legjobban resztelt krumplival szeretem, de rizzsel is nagyon finom, főzelékre feltétnek meg tökéletes. Még az öregebb sertés húsából készítve is omlós és puha lesz. Tipp: természetesen tehetünk bele bármilyen fűszerkeveréket, fokhagymát, de készülhet hagymásan is, csak akkor már pont ezt a természetes ízét veszíti el. Megjegyzés: mióta ezt a receptet először feltettem, felfedeztem a Húsvarázs fűszerkeveréket, amiből egy kicsi is nagyon finommá teszi az ételt.
Ha megnézte volna a képeket, ezek a kérdések fel se merültek volna.