Blogszerte terjedőben van a rózsa. Most éppen almából. Jadeblogjában találtam rá, de azóta már többen kipróbálták. Ez egy olyan ötlet, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Aki szeret sütni, annak a fantáziáját az ilyesmi megmozgatja. A receptet átvettem Jadetől, de kiegészítettem a megjegyzéseimmel.
Almás rózsa
„Hozzávalók:
1 vajas tészta lap
3 alma
5 ek. cukor
2 tk. őrölt fahéj
csipet szerecsendió
1 tk. reszelt citromhéj
4 csésze víz
3 ek. cukor
2 ek. citromlé
Az almákat megmossuk, félbevágjuk, a magházakat kivágjuk. Feltesszük a vizet főni a 3 ek. cukorral és 2 ek. citromlével. Az almákat vékony szeletekre vágjuk és a forrásban levő vízbe tesszük 2 percre, csak addig, hogy könnyen lehessen hajlítani. 2 perc múlva szűrőkanállal kivesszük, majd papírtörlőre rakosgatva szárítjuk meg. A vajastésztát vékonyra nyújtjuk, majd ujjnyi vastag csíkokra vágjuk derelye metszővel. Megszórjuk a cukor - fahéj - szerecsendió - citromhéj keverékkel - ennek a keveréknek a fele bőben elég volt 1 lapra, így a maradékot eltettem a következő alkalomra - majd még egyszer végighengergetjük a nyújtófát rajta, hogy a töltelék ne szóródjon ki csavarás közben. A csíkokat jobbról balra kirakjuk az alma szeletekkel úgy, hogy kissé fedjék egymást, majd balról kezdve szorosan felcsavarjuk.
A végét kissé nedves újjal odacsíptetjük az oldalához, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk. 220 fokon sütjük 25 percig - a tepsi alá egy másik vízzel töltött tepsit tehetünk, így nem ég oda a sütemény alja - majd miután kissé kihűlt megszórjuk porcukorral.”
Megjegyzés: nem minden alma alkalmas ehhez a sütihez. Én 2 félével próbálkoztam. A Goldennel sikerült, a piros almával nem. Nem tudom mi a neve, de 2 percig sem volt a vízben, máris szétesett. Talán a Jonatán féle alma alkalmas rá. Finom, mutatós, egyetlen hibája az almahéj, ami sütve elég szívós lesz, de nélküle nem maradna meg a szirmok formája. Kipróbáltam banánkarikákkal is. Azzal is sikerült. Csak 2 darabbal próbáltam ki és elfogyott, mielőtt lefényképezhettem volna készen is. Ennél a tésztacsíkot egy kis baracklekvárral kentem meg, és a banánokat is átkentem lekvárral.